EGÉSZSÉGES-E A MINDENNAPI KÁVÉFOGYASZTÁS?

 

Szereted a kávét? Én imádom! Ébredés után ezzel kezdem a napot! Nem tudnám elképzelni, ha ki kellene hagynom! Az illata, a finomsága, a lágysága, maga az érzet, ami másképp indítja a napot! Nos, nem mindenki van így ezzel! A fogyasztásával kapcsolatban nagyon eltérőek a vélemények!

A kávéfogyasztás tradíció!

A kávé része mindennapjainknak. Reggeli rituálé, napindító, mely által sokkal jobban indul a nap, derűsebben látjuk a napi teendőinket, tevékenységeinket.

Összekötő kapocs, szinte elengedhetetlen kelléke az üzleti megbeszéléseknek, konferenciák szüneteinek, a társas-, és baráti összejöveteleinknek.
Az is bizonyított tény, hogy egy finom kávé segítségével mély barátságok köttetnek, az üzleti megbeszélések sikeresebbek lesznek.

Számos kutatási eredményből és saját tapasztalataimból tudom, hogy a mérsékelt kávéfogyasztás jó hatással van a szervezetünkre, fittségünkre, memóriánkra, általános jóllétünkre, amely jelentősen befolyásolja napi tevékenységünket, munkánkat.

Mi okozza mégis a fogyasztása köri vitákat?

 

A kávé fogyasztását illetően kevés az információja az embereknek!

Számos nézet és tanulmány szól az  egészségügyi, fogyasztói, szenvedélybetegségbeli megközelítésekről.

Sőt, egészen elképesztő teóriával is találkozhatunk, ezért nem árt, ha alaposan szemügyre vesszük az orvosi, a kutatási tényeket, hogy mindenki saját szíve szerint eldönthesse, fogyaszthat-e mindennap feketekávét vagy sem!

Mit tartalmaz a kávé?

 

A kávénak nagyon sok fajtáival (coffea arabica, coffea liberia, coffea robusta) találkozhatunk. És ahogy a tudomány fejlődik, újabb és újabb formáival találkozhatunk, mint az instant, a koffeinmentes vagy akár a zöld kávé. Egyes fogyasztók a főzöttre, mások az instantra esküsznek. Egy biztos, hogy a felnőtt lakosság 80 %-a szereti.

A kávéfajtákra külön nem szeretnék kitérni, ezért, ha bővebbet szeretnél tudni róluk, akkor

kattints ide!

A kávéban 1,3,7-trimetil-xantinként ismert koffein található és több, mint 60 növényfélében kimutatták, többek között a tealevélben, a kakaó- és a kávébabban is. A feketekávé csészénként 75-155 mg koffeint tartalmaz.

Hatással van a központi idegrendszer agykérgi területére, ezáltal fokozza a szellemi teljesítőképességet. Éberséget okoz, továbbá csökkenti a kimerültség érzetét.

A koffein azonban csak egyike a kávéban megtalálható mintegy 500 vegyületnek.

Mit mutatnak az orvosi kutatások?

Több klinikai tanulmány is kimutatta, hogy a kávéimádóknál 65%-kal kevesebb valószínűséggel jelentkezik az Alzheimer-kór.

A Parkinson-kór a második legelterjedtebb idegrendszert megtámadó betegség az Alzheimer-kór után, melyet a dopamintermelő idegsejtek elhalása okoz.

Az Alzheimerhez hasonlóan a Parkinson-kór sem gyógyítható, a megoldás a megelőzésben és a preventív lépésekben rejlik.

Kutatások igazolják, hogy a kávézás 32-60%-kal csökkentheti a betegség kialakulásának kockázatát.

Mélyebb elemzések arra is rámutattak, hogy a koffein a kedvező hatás kiváltója, hiszen a koffeinmentes kávét fogyasztóknál nem volt megfigyelhető ez az összefüggés.

A British Medical Journal 1990-ben közölt egy felmérést, amely 38.000 35 és 54 év közti norvég férfi és nő vizsgálatára terjedt ki. Kiderült, hogy az elhalálozás rizikója kétszer nagyobb volt a férfiaknál és négyszer a nőknél azon csoportnál, akik kilenc vagy több csésze kávét fogyasztottak naponta, összehasonlítva azokkal, akik egy, vagy ennél kevesebb csésze kávét fogyasztottak.

Oscar Jankelson és társai kimutatták, hogy a kávé megváltoztatja a vércukor-szintet, vagyis a vizsgált személyeknek a vércukor értéke magasabb volt kávéfogyasztás után, mint előtte.

A koffein szervezetre gyakorolt hatását a kutatók tovább vizsgálják, azonban az eddigi eredmények azt igazolják, hogy az egészséges ember a mérsékelt, azaz napi 2-4 csésze feketekávéval nem kockáztatja egészségét!

 

A hirtelen elvont koffein azonban már okozhat némi problémát, ami fejfájást, kimerültséget, rosszkedvet és gyengébb koncentrálást eredményezhet.

Ha neked tetszik ez a fajta szemlélet, írtam neked egy tanulmányt, add meg az e-mail címedet és elküldöm a részedre. 

Már a középkorban is fogyasztották!

A kávé története egészen a középkori Abesszina Kaffa nevű tartományig nyúlik vissza. Az első arab, aki Jemenben a kávécserje pirosra érett babjaiból kikeverte az első “fekete levest,” nem gondolta, hogy ez a főzet az egész világot meg fogja hódítani.

Európába a XVII. században, a török hódoltság idején került és már nemcsak a kávéfogyasztás volt általános, hanem a kávéházak is. A kor híres szellemi alkotói közül többen ihlető italnak vélték a kávét. Voltaire, a híres francia író állítólag napi ötven csészével ivott belőle, s Balzac is mindig kávézott, mielőtt írni kezdett volna. Ma a világon több millióan élnek a kávéból.

A kutatások során feltalálták az első gőznyomással főző presszógépet, melyet 1855-ben mutattak be Párizsban. A gyors-kávét – az ún. Nescafét – pedig japán kémikus találta fel, és 1901-ben kezdték először árusítani.

„Nagyon fontos, hogy mindenki tudjon mosolyogni és megtalálja azt, ami boldoggá teszi őt. Elég egy kedves szó, meleg napsütés vagy egy finom kávé illata. A lényeg, hogy találjunk valamit az életünkben, ami boldoggá tesz minket.”

                                                                                 (Kőnig Anna)